A hozzátáplálás során egy új étel bevezetésénél mindig felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lesz a baba szervezetére.
Ebben a cikkben:
Az ételallergia és az ételintolerancia részben hasonló tüneteket okoz, ami miatt gyakran tévesen, szinonimaként használjuk a két fogalmat. Viszont nem mindegy, hogy ételallergiáról vagy ételintoleranciáról van szó. Az is kérdés, hogy milyen vizsgálatokkal tudjuk kideríteni, hogy mi áll a különböző tünetek hátterében.
Az alábbi videóban Dr. Kovács Tibor, csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos ad hasznos tanácsokat, hogy mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között és mi a teendő bizonyos eseteknél. Ismerd meg jobban Dr. Kovács Tibort a bemutatkozó videójából
Az ételallergia, mint a nevében is benne van, egy allergiás reakció a szervezet részéről, bizonyos ételfehérjékkel szemben. Ilyen esetben a szervezet a bevitt táplálékot károsnak véli, ennek hatására alakulhatnak ki allergiás tünetek, mely során az immunrendszer antitesteket termel.
Ételallergia tünetei:
Az ételintolerancia, akkor következik be, mikor bizonyos ételeket nem képes feldolgozni a szervezet. Az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mely egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. A tünetek jelentkezhetnek az ételt elfogyasztását követően, de akár több órával később is.
Kisbabáknál legtöbbször a laktóz(tejcukor)érzékenység alakul ki. A laktóz lebontásához laktáz enzimre van szükség, ennek hiányában hasmenés, puffadás alakulhat ki.
Ételintolerancia tünetei:
A hozzátáplálást általában az 5. hónapba lépve, legkésőbb a 6 hónapos kor végén érdemes elkezdeni. Egy nap, lehetőség szerint csak egy új ételnek a kipróbálása történjen, hogyha valamit nem tolerál a baba, akkor az egyértelműen ki tudjon derülni. Allergének bevezetését érdemes fokozatosan, kis mennyiségekben, 3-5 napon keresztül a délelőtti órában adni, így, ha komolyabb reakció alakul ki, könnyeben elérhető a gyermekorvos vagy a védőnő.
A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, a benne található fehérje megtalálható a mandulában, a dióban, a pisztáciában és más olajos magvakban is. Érdemes tudni, hogyha a családban van allergiás, nagyobb az esélye, hogy a kisbabánál is jelentkezni fog, ebben az esetben mindenképpen érdemes gyermekorvossal konzultálni. A mogyoró hatására, nagyon heves allergiás tünet is jelen lehet, akár anafilaxiás reakció is kialakulhat, ami egy életveszélyes állapot.
Ennek az esélye az adott allergénnel is összefügg. A tehéntejfehérje-, illetve a tojásfehérje allergiát a gyerekek nagyobb eséllyel növik ki, mint a hal- vagy földimogyoró allergiát.
A vérből történő allergénvizsgálat az IgE anyag szintet mérik, amely csak akkor kezd el termelődni a szervezetben, ha a gyermek már találkozott az adott allergénnel. Ételallergia esetében tehát csak akkor, ha már fogyasztotta a problémát okozó élelmiszert.
Allergiavizsgálatok lényeges szempontjai
Az allergiavizsgálatok elvégzése akkor javasolt, ha a családban, szülőben vagy az orvosban felmerül az allergia gyanúja. Gyakran ekcémás bőrpanaszok esetén is gyanítanak allergiás reakciót, de az ekcémás gyerekek csupán 10-14%-ánál igazolható ételallergia.
A laborparaméterek jelezhetik a szervezet érzékenyítését, de a legbiztosabb módszer a „biológiai próba”. Ez azt jelenti, hogy az adott fehérje megvonása esetén jelentős javulás mutatkozik a gyermek tüneteiben. Ha a laborparaméterek és klinikai tünetek alapján megvonjuk az allergént, de a tünetek nem csökkennek drasztikusan, érdemes megfontolni, hogy valóban az allergén volt-e a probléma forrása.
A vérből történő allergiavizsgálatok során gyakran több száz allergént vizsgálnak. Az IgG típusú ellenanyagok mérése azonban nem mindig jelzi allergiás reakció jelenlétét, mert ez az ellenanyag akkor is megemelkedik, ha a szervezet egyszerűen találkozott az allergénnel. Az IgE típusú ellenanyagok emelkedése jelzi az allergiás állapotot, de mindig figyelni kell a klinikai tünetek változását is a megvonás során.
Szeretnél több gyermekorvosi tanácsot kapni tőlünk? Akkor kattints ide! Gyermekorvosi tanácsok – JimJams